A kígyók mind egyetlen közös méregtermelő őstől származnak, és az evolúció során nem kifejlődött, hanem épp ellenkezőleg, a nem mérges kígyóknál visszafejlődött a méregtermelő képesség - állítja Bryan G. Fry, a Melbourni Egyetem Kígyóméreg Kutató Intézetének helyettes vezetője.

A tudós a kígyómérgeket és az előállításához szükséges genetikai kódokat tanulmányozva alkotta meg a kígyók eddig feltételezett fejlődéstörténetét átíró elméletét. Szakmai körökben nagy visszhangot kiváltó publikációja februárban jelent meg a Nature című amerikai tudományos folyóiratban.

Fry előtt az volt az általános nézet, hogy a kígyók a gyíkokból fejlődtek ki. Nagyjából 60-80 millió évvel ezelőtt kétfelé ágazott a családfa, külön váltak a szorító technikával zsákmányt szerző óriáskígyók és a fejlett kígyók, amelyek további négy családra oszlottak.

Ezek közül a siklófélék (Colubridae) családjáról azt tartották, hogy nincs is igazi mérgük, csak kissé ártalmas a nyáluk, a másik három családról pedig feltételezték, hogy külön-külön fejlődött ki a méregtermelő rendszerük, miután különváltak a méregtelen közös őstől. Nagyjából 500 mérges kígyót soroltak a három családba, s feltételezték, hogy a nyáluk vált egyre ártalmasabbá az evolúció során.

Fry a kígyók méregmirigyeinek szövetében található hírvivő ribonukleinsav-molekulák vizsgálata alapján megállapította: a fejlett kígyók és a mérges gyíkok méreg-mirigyeiben található hírvivő RNS molekulák hasonlósága bizonyítja, hogy a mirigyek nem egymástól függetlenül fejlődtek ki, hanem a 200 millió évvel ezelőtti közös mérges gyík ősben is megvoltak.

A kígyók mérge nem a nyálból fejlődött ki, hanem más testrészekből - agyból, szívből, májból, izomból, nemi szervekből - származó sejtekből, amelyek normális körülmények között fontos életfunkciókat szabályoznak, például a véralvadást vagy a vérnyomást. A méreg-mirigyekben a kissé megváltozott sejtek ugyanazt az anyagot állítják elő, mint eredeti helyükön, csak katasztrofálisan nagy dózisokban.

A közös mérges ős mérge 9 toxint tartalmazott. A modern kígyók ehhez 17 újat "hívtak segítségül". Az evolúció során később egyes kígyófajták "lemondtak" a nehezen gyártható mérgek előállításáról. Fry kimutatta azt is, hogy az ártalmatlan siklóféléknek is valódi mérgük van, csak méregfoguk általában nem elöl helyezkedik el, és méregadagjuk csak kis méretű zsákmányukra nézve halálos - magyarázza cikkében a The New Scientist című angol tudományos folyóirat az ausztrál kutató munkáját.